Acélkerekek agy nélkül

Miben különbözik az agy nélküli kerék az aggyas kiviteltől?

Az aggyas acélkerékben a tengelyhez illeszkedő hengeres rész – az agy – már gyárilag bele van építve a kerékbe. Az agy nélküli változatban a keréktest egy sima, nagy átmérőjű furattal rendelkezik, és a rögzítést külső elem biztosítja: csapágyház, persely, karimatárcsa vagy egyéb egyedi agyegység. Az agy nélküli kivitel akkor célszerű, ha a gép tervezője saját csapágyazást épít be a kerékagy és a tengely közé, vagy ha a csapágyat a gép vázában helyezik el – ilyenkor a kerék forgáspontja nem maga a kerék, hanem a gépen belüli csapágyazás.

Mikor kerül elő ez a megoldás?

Három tipikus eset van, amikor az agy nélküli keréktest az optimális választás. Első: a gép egyedi tervezésű, nem szabványos tengelymérettel – az agy nélküli kerék nagy furata köré a tervező saját csapágyegységet épít. Második: javítás vagy átalakítás során a meglévő agyegység ép marad, csak a kopott vagy sérült keréktest cseréje szükséges – így az agy és csapágyrendszer nem kell kiszerelni. Harmadik: különösen nagy tengelyátmérőjű gépen (Ø60 mm), ahol készen gyártott aggyas kerék nem kapható megfelelő méretben.

Mit jelent a Ø60 mm-es furatátmérő?

A kategóriában szereplő kerekek furatátmérője 60 mm – ez lényegesen nagyobb, mint a kisebb aggyas kerekek 20–30 mm-es furata. Egy ilyen nagy furatátmérő jellemzően mezőgazdasági pótkocsik, nehéz szállítókocsik és ipari gépegységek főtengelyeire jellemző, ahol a tengely magas nyomatékot és oldalirányú terhelést is visz. A nagy furatba csapágyház, persely vagy közvetlenül a csapágy külső gyűrűje kerülhet – ezért az agy nélküli kivitel itt nem egyszerűsítés, hanem az egyetlen járható út.

Méretválasztás

Két méret elérhető: 400×100 mm és 500×150 mm – mindkettő Ø60 mm-es furattal. Az első szám a kerék külső átmérőjét, a második a szélességét jelöli mm-ben. Cserénél a kerék külső átmérője határozza meg a padlótól a tengely tengelyvonalának magasságát – ha ez változik, a gép állásmagassága és terhelési szöge is megváltozik. A szélesség befolyásolja az érintkezési felületet és az oldalirányú stabilitást.

Anyag és kopásállóság

A kerekek tömör acélból készülnek, sima futófelülettel. A sima felület kemény, egyenletes aljzaton – betonon, aszfalton, tömörített aljzaton – üzemel optimálisan; sáros, laza talajon nem kapaszkodik, és nem alkalmas terephasználatra. Az acél szerkezet nem deformálódik nagy terhelés alatt, és nem kopik el szúrós, éles tárgyak hatására sem – szemben a gumi- vagy műanyag kerekekkel.

Mikor kell cserélni?

Cserét indokol a futófelületen megjelenő mély kopásbarázdák, a kerékperem deformációja vagy repedése, valamint az egyenetlen futásból eredő fokozódó vibráció. Az agy nélküli keréktest cseréjekor a csapágyrendszert általában nem kell megbontani – ez az egyik legfőbb gyakorlati előnye a két különálló alkatrész alkalmazásának.

Gyakori kérdések – Acélkerekek agy nélkül

Szükséges-e valamilyen közdarab a furat és a tengely közé?
Igen – a Ø60 mm-es furatba csapágyházat, perselyt vagy közvetlenül csapágyat kell beépíteni a pontos illeszkedéshez és a forgás biztosításához. Pusztán a furatot ráhúzni a tengelyre csak akkor helyes, ha a tengely pontosan Ø60 mm, és a kerék a tengellyel együtt forog (nem rajta).

Illeszthető-e az aggyas kerék helyére agy nélküli?
Igen, ha a gép kialakítása lehetővé teszi egy csapágyház vagy persely beépítését. Az egyszerű szervizcsere esetén az aggyas kerékkel azonos kivitelt célszerű visszaszerelni.

Vissza a főoldalra: Acélkerekek